múzeum címkéhez tartozó bejegyzések

Planetárium

Kicsit elkirándultunk a környékre az amerikai hölggyel, aki az áramkikapcsoláskor segített és egészen jól összehaverkodtunk azóta.

Kedves, jófej, neve is van, Juli :). A táj lányka mostanában nem nagyon él társasági életet. Akárhova hívjuk, nincs kedve jönni, csak úszik, meg otthon főz és dánul tanul.

vegyesindia 181

Így csak kettesben indultunk neki megkeresni Erika által ajánlott üzletet, ahol exportból visszamaradt ruhákat lehet kedvező áron beszerezni. Én nem terveztem, hogy nagybevásárlást tartok, de 1-2 felső becsúszott a szatyorba. A hibákat még nem fedeztem fel, de valami gond van velük biztos, mert máskülönben valahol a világ  divatfővárosainak üzleteiben lógnának. Mert azt is tudjuk, hogy itt varrat mindenki, mert olcsó munkaerő az indiai. Korábban már írtam erről, itt ni! (nekem megnyílt a videó, remélem a T. Olvasónak is megnyílik, mert érdekes kisfilmeket nézhet megint).

vegyesindia 201

Utána kicsit még jártuk a várost és kikötöttünk a B.M. Birla Planetarium & Periyar Science and Technology Museum előtt. És be is mentünk! Szerencsénk volt, éppen angol előadás kezdődött. Alapvetően pont úgy éreztem magam, mint az otthoni Planetáriumban. Na, jó kicsit lepukkantabb volt, de azért jó volt.

Rajtunk kívül mindenki helyi és /vagy indiai volt és jól meg lettünk ám nézve, ahogy mindig is (két szőke, rövid hajú külföldi nő). A mögöttünk ülő kislány (akire azt hittem, hogy a bátyám nagyobbik kislánya, csak barnában) megszólított minket a két szék között vagy felett (?) átdugott fejjel és érdeklődött hogylétünk, származásunk és a nevünk felől is. Kis kedves volt, ő is bemutatkozott és nagyon kellemetlen, de gőzöm sincs, mit is mondott :(.

Viszont megtudtuk, hogy 9 éves és a testvére Amerikában van. Arra a kérdésre, hogy is mondják tamilul a hellót aranyosan azt mondta, hogy helló és nagyot mosolygott hozzá. De végül gyorsan hátrafordult édesanyjához egy kis segítségért és kijavította, hogy Vanakkam. Ezt korábban is hallottuk már, csak mindig elfelejtjük, mert a Namaste jön a szánkra és legalább volt mit kérdezni nekünk is.

vegyesindia 214

Az előadás végén többen is odajöttek és kezet fogtak velünk, ennek ők is, mi is örültünk :)

Kicsit sétáltunk a múzeumban is, de sajnos építés alatt volt (legalábbis azt gondoljuk).

Tibbel beszereztünk a hétvégén egy könyvet, amiben újabb remek felfedezésre váró városrészeket, épületeket találtunk. Juli meg lelkesen bólogat lapozgatás közben, hogy benne van (mármint a felfedezésben).

Ja, és mielőtt elfelejtem, további fényképeket a mostani sétáról itt találtok: katt!

 

Az erőd

Miután szombaton kipróbáltuk és túléltük a buszos utazást a lakás és Chennai között, ezért úgy döntöttünk, hogy vasárnap is megpróbáljuk. egy életünk, egy halálunk, vagy ezt itt nem szokás mondani, mert újjászületés meg lélekvándorlás vagy ki tudja, mi??

Most már tudtuk, hol keressük a megállót, csak arra nem számítottunk, hogy az a menő, légkondis busz nem jön azonnal. Előző nap az 570-es járattal szerencsénk volt, mert elég hamar befutott. Most viszont a 21H-es járatot vártuk, ami a Broadway bus terminus-ra viszi a népet (meg minket is). Elvileg 9 percenként jár, csak éppen nem minden érkező busz volt a kényes ízlésünknek megfelelő. Mert azért a délelőtti napsütésben nem akartunk hőgutát kapni a buszon a 80-85  perces út alatt. Inkább az egyik bódébolt árnyékában megállóban  izzadtunk kicsit, hogy néhány buszt elengedve bevárjuk a hűvös és kényelmes, légkondis buszt (a zöldfehércsudit), nem sokat, úgy 15 percet talán.

IndiaApr 251

 

A felszállás után elég hamar bekapcsolta a sofőr az autórádióját és jó kis zene dübörgött a hangfalakszórókból.

A Chennai Mofussil Bus Terminus-hoz képest a Broadway egy eléggé lepukkant, kicsit kaotikus helynek tűnt. Fotókat nem készítettünk, mert nem!

Sőt a város azon részén, ahol a buszozás után sétáltunk legalább 1 órát, ott sem, mert egyszerűen nem bírtam felemelni a nyakamban lógó masinkát. Pedig fotótéma lett volna bőven, de valahogy nem ment, nem vitt rá a lélek (vagy nem tudom, hogy mi).

A lényeg, érdekes, nagyon érdekes volt a környék, vagy más szóval szívszaggató.

Kis apró utcák, házak és boltok. Az egyikben csupa papírbolt, a másikban sportszerek boltja, a harmadikban zöldségesek piaca és sorolhatnánk. És a boltok mellett, előtt, között sok szemét, fura szag és nagyon sok ott, az utcán élő ember volt. Mostak, mosogattak, gyerekek játszottak egy szál ingben (vagy anélkül), mezítláb és pucér fenékkel, kis koszosak, de mosolygós kölykök szaladgáltak fel-le az autók között. Páran aludtak itt-ott, ahol éppen lehetőség volt letelepedni és talán egy kényelmesebb fekhelyről álmodtak, bár lehet, hogy csak én hiszem ezt, néhányan a vasárnapi ebédet főzték és mindemellett tuk-tukok és kisbuszok, autók, motorok dudálása és száguldása adta hozzá a családi meghittség érzését háttérzajt.

Nem kell mindig és mindent fotózni, az ember lelkébe is felszívódnak a képek, amik talán sokkal tovább kísértik kísérik

Kicsit később már erőt vett rajtam a paparazzi mánia és 1-2 lopott pillanatot elhoztam azért.

IndiaApr 258

Bejártuk a környéket jól, nagyot sétáltunk a melegben és végre postát is találtam, csak éppen vasárnap zárva. Így a képeslapok egyik kupaca még mindig csúszásban van, a másik meg szerintem elveszett, de a harmadikból érkeztek meg darabok :(

Megnéztük a központi kórházat kívülről meg alaposan a térképet belülről és rájöttünk, hogy nem vagyunk messze a Szent György Erődtől, így gyorsan irányt is változattunk és felkerekedtünk, hogy megnézzük magunknak.

A kapunál név és telefonszám felírása után engedtek csak át bennünket, de a területre nem volt belépti díj. Ma is működő katonai bázist találtunk az angolok által hátrahagyott erődben. Mondjuk, a hatvanakármennyi év, amióta független India vigyázza az épületeket azért meglátszik rendesen.

IndiaApr 284

Kíváncsi vagyok, van-e ötlet, miért is mondhatom azt, hogy ezt a két képet elnézve, le sem tagadhatják, hogy jártak erre a ködösbeliek.

Kérem, angliai magyarok most kicsit ne válaszoljatok, másnak van-e ötlete???

IndiaApr 285 

Szóval bejártuk a rekkenő hőségben a Szent György Erődöt, amiről részletesebben írni nem fogok, mert ugye az ahhoz értők már megtették útleírásokban, könyvekben, interneten, akárhol. De az élmény megdöbbentő volt, hogy mennyire képes lepusztulni egy város(rész), ha nem foglalkoznak vele az ott élő népek.

IndiaApr 346

Megnéztük a Szent Mária Templomot és a múzeumot is (100 helyi pénz fejenként és szabad volt fotózni vaku nélkül) majd, hogy felfrissítsük magunkat fogtunk egy tuk-tukot és átutaztunk egy plázába és menet közben a menetszéllel szárítottuk izzadságtól nedves pólóinkat. Valami gyorskajával mérgeztük magunkat és utána a már szombatról ismert buszvégállomásra mentünk, hogy bevárjunk egy légkondis buszt. De közölték, hogy az csak este 8-kor indul legközelebb, ezért úgy voltunk vele, hogy a lenyugvó nap már nem forralja utazás közben a busz tetejét és az ablakok helyén úgyis csak rács van, nem halunk bele, ha megint sima busszal megyünk haza (ennek menetdíja 15 rúpia fejenként).

IndiaApr 417 

Vasárnap este nem volt olyan nagy a forgalom, mint szombaton, így valamivel hamarabb ért a busz velünk a megállónkba. 8 órakor már a ház felé bandukoltunk és örültünk, hogy nem vártuk be az a légkondis járgányt.

Jó kis napot tudtunk megint magunk mögött, érdemes az ilyen élményekért elindulni!!!!

Fényképeket a vasárnapi városfelfedezésről itt találsz!

 

Kapcsolódások:

 

Kislexikon.hu – Madras (HU)

Fort St. George – majd a wiki megmondja (EN)

Chennai.org.uk (EN)