Tudtad? – XIII.

VALAMI, AMI JÓ

Ez a jelentése annak a jelnek, amit ha magamra öltenék otthon, akkor lehet, hogy nagyon csúnyán néznének rám, sőt akár még eljárás is indulna ellenem vagy megdobálnának vagy akármi, mivel Magyarországon tilos a használata…

Pedig én most vettem egy blúzt, amin bizony rajta van, nem is egyszer. Még nem vagyok biztos benne, hogy utcán is fogom hordani, de a lényeg, én tudom, az eredeti jelentését, ha agyonvernek is érte.

 

A “szerencsét hozó dolog” ábráját nem biztos, hogy Európában is szerencsés lenne hordani.

A fénykép a cochin-i zsidónegyedben készült, ahol jól megfért a Dávid csillag mellet a szvasztika is.  Bár, ha jól tudom a Dávid csillag eredetileg mezopotámiai és a zsidóság csak később vette át.

És, ha figyelmesen nézegettétek T. Olvasók a pondicherry-i fényképeket, akkor ott is észre kellett vegyétek, hogy S bizony horogkersztes szvasztika jeles ingben pózolt a fotókon (pl. itt ni).

Persze Hitler megfordította, meg el is forgatta, de a mai ember, ha meglátja az eredeti formát (alsó kép Ganesh istennel az ingen) akkor nem a nap megszemélyesítése vagy a végtelenség, esetleg a tízezres szám jut eszébe.

kép forrása: wikipedia

Ázsiában, Polinéziában és Amerikában már sokkal korábban napszimbólumként használták a szvasztikát, ennek megfelelően gyakran arany színben ábrázolták, illetve valamilyen pozitív dolgot – például termékenységet – jelképező díszítésként szolgált. Buddhista emlékeken, műtárgyakon, szobrokon is sokszor feltűnik a szvasztika, de a hindu Ganesa istennel is összefüggésbe hozható. Forrás:geographic.hu

És az a kedves bácsi Kanchipuramban is, aki körbevezetett minket az egyik templomban, megmutatta, hogy a táncoló istenség alakja is a szvasztika formáját próbálja követni. Az más kérdés, hogy én nem látom benne, de a bácsi azt mondta, akkor biztos így van…

Önjáró bejegyzés, hozzászólásokra majd akkor tudunk válaszolni, ha visszaértünk a 3 napos kirándulásunkról. De ez ne vegye kedvedet, szólj hozzá bátran T. Olvasó…

Szép napokat addig is!

Nem fura? Ez a 13. Tudtad? bejegyzés (ha nem számoltam el)és 2010. június 13-a van (mik vannak, jelek, szimbólumok, véletlenek).

Kapcsolódások:

Szvasztika – majd a wiki megmondja (HU)

Honnan ered a horogkereszt? – geographic.hu (HU)

Magyar Televízió – Zsidó jelképek videótár (HU) (több filmből álló érdekes műsor, sajnos az én internetem csak 1-1 percet bír el…)

Dávid csillag (HU)

A pötty a fejen – bindi és más – Tudtad? XII.

Tudtad? – XII.

Bindi..

Na, erről szerettem volna írni valami érdekeset, de ááááááá akárkit megkérdeztem a környezetemben, azoktól teljesen mást hallottam. Azt meg képtelen voltam összerakni…

A bindi, vagyis a pont hagyományosan a házasság jelképe.

Azt is hallottam, hogy a foglaltság jelét is mutatja. Szóval kislányokon is látható, akiket már szülei eladtak, eljegyeztek.

Meg persze egyre több fiatalon látni, mert divat hordani.

A bindi a hagyományok szerint a házas hindu nők homlokának közepén, a szemöldökökhöz közel, az ún. hatodik csakra helyén elhelyezett festett piros pont (alapanyaga az ún. szindur por). Fekete változata a hajadon lányok homlokát díszíti. Hitük szerint a bindi amellett, hogy családi állapotukat jelzi, távol tartja viselőjétől a gonosz szellemeket is.

Forrás: geographic.hu

Tamil Naduban nagyon sok emberen látjuk. Férfiakon, nőkön, fiatalokon. De egyszerűen képtelen voltam tőlük kideríteni, hogy miért is van rajtuk. Az egyik azt mondja, mert házas, a másik azt mondja, mert “GOD” miatt, a harmadik csak néz rám…aztán a többiek meg még annyit sem értenek a kérdésemből. :(

Kerala államban például a sofőr elmondta, hogy nincs hagyománya a pöttynek. Valóban nagyon kevés emberen láttunk. Igaz, Keralában elég sok keresztény van.

Szóval, én most teljesen össze vagyok zavarodva, hogy pontosan mi is ez, és miért is hordják. A neten is mindenfélét hordanak össze erről, és még akkor ott van az a Tilaka nevű jel is, amit a test 11 különböző pontjára is fel kell rajzolni, szóval az valami egészen más…

Nehéz, hogy mi nem beszéljük a helyi nyelvet, az itteniek angolja meg ugye olyan, mintha a saját nyelvükön beszélnének, és nem értik, hogy miért nem értjük, de mondjuk ők sem értik, amit kérdezünk.

Netről meg mindenki össze tudja olvasni, amit meg akar tudni erről a pöttyről.

 

Kapcsolódások:

Házassági szokások – Tudtad? – XI.

Freeweb.hu – érdekességek – bindi (HU)

Egy egészen hosszú leírás a bindiről – zona.hu  (HU)

Bindi – majd a wiki megmondja (EN)

Tilaka – majd a wiki megmondja (EN)

Más tollával

Egyik esküvőre sem jutottunk el a meghívások közül, ami májusban volt. Hát így jártunk :(

Sajo és Dóri azonban most volt egy igazi esküvőn is, amit én itt most megosztok a T. Olvasóval, tessék végigolvasni, mert nagyon érdekes és….

De erről többet nem mondhatok, el kell olvasni!

Egy igazi indiai esküvő

Tudtad? – XI.

Maradjunk még egy kicsit a házasságnál, ha már múltkor esküvőről beszéltünk.

Találtam egy könyvet, amiben azért megnyugtató információ volt, hogy a házasság 8 típusa között található egy olyan is, ami kölcsönös szerelmen alapul. A szülőknek nincs szerepe a házasság létrehozásában, sőt még a házasság előtti szex szeretkezés sincs tiltva.

..ez nem akadály a későbbi házasságra. Káma Szutra szerint ez az  ideális házasság. – részlet a könyvből

Mondjuk, arról nincs kimutatásom, hogy mennyi szerelemből köttetett házasságot tartanak nyilván. Ha csak azt nézem, hogy a héten megint hivatalosak lettünk volna egy esküvőre, ahol a vőlegény iskolázott (doktori végzettségű, legfelsőbb kaszthoz tartozó legény), de ez is elrendezett házasság volt(lett). Sőt, a fiatalember még munkáját is feladta és hamarosan Amerikába költöznek, hogy a feleség ott megkezdett karrierjét jobban lehessen építgetni.

Többek között a kölcsönös szerelem – házasságon kívül volt/van még olyan hogy;

-gyermekházasság, ami a lány 4 éves korától volt lehetséges,

-a lányt elrabolták, míg családtagjai aludtak,

-a feleség fiatalabb férjhez ment hozzá és míg az fel nem nőtt, addig a család többi tagját kellett “szolgálnia” az asszonynak.

 

Kapcsolódások:

Elrendezett házasság – Tudtad? X.

Dress Code

Mivel többször és többen is kérdezték már, ezért most írok kicsit a ruházkodásról.

Azt írja a legfrissebben beszerzett Tamil Nadu kalauz, hogy:

Nagyon egyszerű és szerény a tamilok ruházata. Egy darab fehér anyag, ami 4-8 láb hosszú és egy ing. Ma már azonban átveszi ennek a helyét a nadrág és az ing, valamint egyéb divatos ruhák.

A nők, pubertás koruk után hosszú szoknyát és blúzt viselnek és  “thaavani”-t a felső testük befedésére.

Házasság után szárit és blúzt hordanak.

A modern ruhák lassan átveszik a helyét a hagyományos viseletnek…

forrás: Tamilnadu No.1 Toursit guide

 

Azt nem tudjuk, hogy a szerző, amikor azt írta, hogy lassan átveszi a modern ruha a hagyományos viselet helyét, akkor pontosan mire is gondolt…

Mert mi akármerre nézünk alapvetően csak száris és /vagy shalwar kameez-be öltözött nőket látunk. Akad 1-2 renitens, aki mondjuk farmert és valami topot/tunikát visel, esetleg irodai göncöt, de annyira nem jellemző. Tib kolléganőinek is 98%-a a hagyományos indiai ruhát részesíti előnyben.

Férfiaknál jobban megfigyelhető az eltérés a tamil/hagyományos (szoknya) viselet helyett, nadrágot és inget, a fiatalabbak farmert és pólót hordanak, sőt pulóvert is húznak magukra néha (bakker 38 fok van).

És hogy mi mit hordunk?!

Semmit, akarom mondani semmi különöset. Azért arra figyelünk, hogy ne legyünk nagyon kirívóak.

Tib lazábbra veszi a figurát, mert neki a hőháztartása nehezen viseli az itteni párás, 38 fokot. Hétköznap smart casual (galléros póló, szövetnadrág és zárt cipő)  a munkaruhája, hétvégén viszont kivetkőzik magából  ujjatlan felső, short meg szandál a viselet.

Én jobban bírom a meleget, meg nem akarom rontani a helyzetem, ha már rövid hajú, szőke, fehér nőként szaladgálok itt mint a mérgezett egér , ezért vagy farmer-halásznadrág (mivel takarni illik a lábat) vagy hosszú lenvászon nadrág van rajtam. Persze, néha voltam már szoknyában is, de azért a lenvászon nadrág a jellemző (abból hoztam vagy hatot). Felsőnek meg hol póló, hol lezserebb top szigorúan a vállam takarva, de néha kurta/tunika van rajtam.

 

Ruhás fényképekért kattints erre a képre ni:

Kapcsolódások:

Szári, meg a többi – 2010. 02. 10.

Kurta – majd a wiki megmondja (HU)

Harmonet.hu – szári az indiai nők népviselete (HU)

nlcafe.hu – öltözködjünk (HU)

Salwar kameez – majd a wiki megmondja (HU)

 

Milyen hajad van?

-Mit készítenek belőle? – kérdezte Óm kételkedve.

-Különböző dolgokat. Leginkább hordják. Néha színesre festik: pirosra, sárgára, barnára, kékre. A külföldi nők imádják mások haját hordani. A férfiak is, különösen, ha kopaszok. Külföldön félnek a kopaszságtól. Külföldön olyan gazdagok, hogy megengedhetik maguknak, hogy mindenféle buta dolgoktól féljenek.

India, India – Rohinton Mistry (Fordította: Csikós András)

Volt itt ez a múltkori Tudtad- hajas bejegyzés és már nagyjából van is rá válasz, egészen pontosan a ködösből érkezett pár youtube videóra mutató link formájában.

Én meg mellékelem az egyik videót, később majd mutatom a többit is, de csak apránként!

Tessék megnézni! Sok mindent meg lehet tudni belőle!

Remélem, megnyitható a videó ott is, ahol éppen a T. Olvasó próbálja megnézni. Azt tudom, hogy Skóciában és itt Chennaiban engedélyezi a youtube.

Ha a videóra kattintás után hibát ír ki, próbáljatok azért még 1x a videóra kattintani, vagy itt a közvetlen link a youtube-hoz, esetleg katt ide!!

 

Húsvétos

Húsvét alkalmából tojásfestést gyakoroltam Erikáéknál, bár a kiskorúak kézügyességileg jobbak voltak, de az most mellékes. A lényeg, lettek csudi színes tojások nekik is, nekünk is. Most már jöhet a nyuszi Chennai-ba is.

Húsvét alkalmából kívánunk minden szépet!

 

Dakshina Chitra

2010. március 14.

Miután szombaton késő este értünk az új szállásunkra, már nem volt időnk bejárni a környéket. Persze ez nem is igaz, mert későnek nem volt éppenséggel késő, de este 6 óra után már marha setét van, szóval csak a vacsorahelyig másztunk el.

Vasárnap meg azzal töltöttük a napunk nagyobbik felét, hogy kipihentük az előző napi városnézéssel egybekötött tuk-tukozást, meg a miniszterelnök látogatásának köszönhető hazabattyogásunk fáradalmait.

Tib próbált rákokat fogni, hogy pár portfolió kép után visszatehesse őket a tengerbe. Én meg jót hevertem, olvastam az árnyékban a parton.

 

Azért nem mentünk a vízbe, mert tilos volt a fürdés, illetve alá kellett volna írni a recepción egy cetlit, hogy “csak saját felelősségre mész be a vízbe és tudsz úszni”, de lusták voltunk felmenni a recepcióig.

Délután egy kicsit elindultunk a környékre is és rájöttünk, hogy pont a szomszéd MGM Dizee World mögött pár perc sétára van Dakshina Chitra.

Igaz, Tib novemberben már járt a skanzenben, de akkor esett is meg nem is tudott ilyen jó képeket gyártani mint én, ezért hát bementünk kicsit. A zárásig 3 óránk volt még.

Most mesélhetnék a skanzenről, de akkor sosem lenne vége ennek a bejegyzésnek. El kell jönni és meg kell nézni, szállást tudunk biztosítani, akit érdekel, jelentkezzen az ismert elérhetőségeken!

Két sorban annyit, hogy a dél-indiai népek életmódját ismerhetjük meg, ha körbejárunk a területen.  Láthatjuk a  gazdag és tehetős kereskedők házait, valamint az egyszerűbb papok, földművesek és kézművesek otthonait. Megnézhetjük az Ayyanar szentéjt és kézműves bemutatón láthatjuk, hogy is munkálkodnak az üvegfúvók, selyemszövők, hennafestők és beszerezhetünk mindenféle nélkülözhetetlen dolgot, pl.   100 évig is kitartó, pálmalevélből készült képet is (ami alapvetően egy igazi kis remekmű).

Ittunk kókuszlét és azután befalatoztuk a megköhögött belét is a kettévágott dióból (lesz egyszer köhögős videó is, de addig a kép alatt találtok még pár fotót a skanzenről ha érdekel bárkit is).

  

 

Kapcsolódások:

Dakshina Chitra (EN)

Happy Holi

photocredit: colourlovers.com

 

Annyira készültem (már tavaly is) erre, hogy a Holi ünnep alkalmából jól összekenjük magunkat színes festékkel meg vízzel. És akkor a pillanatok lopásáról nem is beszélek, amit fotómasinkával szerettem volna elkövetni. Biztos lett volna pár érdekes fénykép erről a színes ünnepről.

Pedig idén ez most egy héten múlott csak ;(

Viszont, a magyarországi Holi-ra, aki tud menjen el!!!! És majd kérek szépen beszámolókat hihihi :) Klikk információért ide!

Az, hogy 2011-ben március 20-án  lesz majd ez az ünnep, azt már meg sem említem. Szóval, amennyiben 1 évre mennénk, akkor sem tudom meg, milyen befestékezve lenni és ünnepelni a tavasz érkezését (is) NEM NYÖSZÖG!

Kapcsolódások:

goindia.about.com – festivalsevents (EN)

festivals.iloveindia.com -holi (EN)

cnngo.com (EN)

Teliholdas – 2009. 03. 10.

Teliholdas

Én mindig is szeretettem a holdat, a telit meg még annál is jobban. Aki ismer, tudja, varrott holdam is van.

Az egyik blogon olvastam egy indiai teliholdhoz kapcsolódó ünnepségről, aztán a neten is találtam hozzá ezt-azt.

Egyes források szerint a Holi, a tél végének és a tavasz eljövetelének ünnepe. Általában (februárban) márciusban, teliholdas napon ünneplik. Vízzel és porfestékkel szórják be egymást, valamint nagy tábortüzet gyújtanak és vidám utcai mulatozásba kezdenek.

Érdekes, itt a ködösben ezt novemberben teszik (bár akkor nem vizezik a másikat, meg festéket sem szórnak) amikor megünneplik a meg nem valósult robbantást a Bonfrire Night -  Guy Fawkes-t.  November 5-én (környékén) óriási tábortüzet raknak és vidámkodnak a népek, bábokat égetnek, előtte és utána napokig petárdákat robbantanak, valamint színes tűzijáték világítja be az éjszakát.

Otthon nem is tudom, mikor gyújtanak tábortüzet ünnepségek alkalmából? Talán júniusban engem Szent Ivánt ünnepelve? Meg táborok utolsó estéjén…

Kapcsolódások:

Vallásforum – Holi

Majd a wiki megmondja – Bonfire Night

Ünnep.mentha.hu – június