Tudtad? – XXII.

…hogy milyen nagyon nagy örömet okoztatok nekem (nekünk) azzal, hogy sok csudi képeslapot kaptunk tőletek, kedves T. Olvasók.

Köszönjük szépen, nagyon jól esett, hogy gondoltatok ránk, még akkor is, ha személyesen nem is ismertek minket.

És tudtad, hogy minden egyes érkező képeslapért, levélért, csomagért hihihihi mi is fizettünk egy keveset?

Hihihi, bizony, bizony. Itt úgy van, hogy a postaládát nem használja a postás. Vagy nem is tudja, hogy van, vagy nem tudom. A lényeg, hogy  a küldeményeket a kapuban adja le az őrnek. Az őr meg szépen esténként felballag a képeslappal és becsenget. Ha már felballag, akkor nem engedhettük vissza üres kézzel, 20 rúpiát adtunk nekik a kézbesítésért (az pont kicsivel több egy képeslapos bélyeg áránál (15)). De hát valamiből a kapusnak is meg kell élnie…

Önjáró bejegyzés, köszönjük, hogy itt jártál és hozzászóltál, amint lehetőségem lesz, megválaszolom  soraid. Szép napokat!

Tudtad? – XVIII.

Bal, mint bal kéz használata Indiában.

Gondolom, ezt is sokan tudják, de azért írok róla, mert hogy néz ki egy kis indiai élménybeszámolós blog ezen alaptétel nélkül?!

Bal kézzel nem fogjuk meg a pénzt, különösen nem adjuk, ha mi vagyunk az első vásárlók aznap a boltos (bácsinál-néninél-fiúnál). Rossz (bal)szerencsét hoz.

Ahogy azt tudjuk, Indiában még ma is sok helyen kézzel esznek az emberek (nem használnak evőeszközt). A jobbikkal esznek a balt meg az asztalon pihentetik vagy a combjukon.  Fura, mert itt Dél-Indiában még a tányért fogni sem “illik”  a balabbik kezével az embernek.

És hogy miért is nem?

Hát mert tisztátalan az a bal kéz. Ahogy az ablakon kinézek a szomszédos mezőre, látom, ott gugolnak az emberek és végzik a kis-nagydolgukat. Mivel papírt nem használnak, leginkább a kezüket használják, meg egy kis vizet. Na, de ebbe most ne menjük jobban bele. A lényeg az, a bal kéz az tisztátalan, másra való, nem evésre és nem pénzfogásra…

Aki meg balkezesnek született, hát annak is ajánlott nyilvános helyen a jobbikkal enni, de természetesen nem vágják le a kezét, ha ballal eszik (remélhetőleg, ennek nem tudtam utána járni).

Én mondjuk ettem együtt egy balkezes hölggyel, nem zavartatta magát, sőt csak azt a kezét használta.

Most nem akarok itt szemérmetlenkedni, de én pl. a jobb kezemet használom arra, amire a helyiek a balt (jó, én használok papírt is).

És alapvetően látens balkezes vagyok, minden után a ballal nyúlok először, a konnektorból kihúzni a dugót is. A falatokat is azzal szeretem a számba tenni, mert általában a kanál/villa van a jobbikban és így a bal az szabad további matatásra az asztalon, az ételek között. De alapvetően minden után első körben a ballal nyúlok…(itt marha ciki  gyorsan visszakapni a kezemet,  mert alapból mindenért azzal nyúlok. Nem tudom, hogy mikorra vetkőzném le ezt).

Balszerencse, balegyenes, balsors, balsejtelem, baleset, bal lábbal kel fel, kétbalkezes…otthon is van a balságnak egy kis negatív visszhangja (vagy valami ilyesmi). Édesanyámat leszoktatták a balkezességről és szerintem sokan vannak így vele, hogy át lettek “nevelve”.

Te, kedves T. Olvasó, melyik kezedet használod és mire?

Kapcsolódások:

Házipatika.hu – Add a szép kezed (HU)

Etiaquette of Indian dining – majd a wikipedia megmondja (EN)

Tudtad? – XVII.

Buszmegállókban, parkokban és itt-ott van ingyenes vízhez jutási lehetőség. Nagy meleg van, vízhiány van, de azért arra figyelnek, hogy az ember, ha nincs is pénze palackozott vizet venni (vagy kis zacskósat), azért valamilyen formában ivóvízhez jusson.

Ha figyelmesen megnézzük azokat  a nyilvános vízmerítési helyeket, amikhez most egy jó fotót sem találok, pedig biztos, hogy van pár, akkor meglátjuk, hogy 1 db pohár oda van készítve még a sima csaphoz is, hogy abból igyon a jóember (általában lánc is van hozzá, hogy nehogy elvesszen).

Igen, mindenki egy pohárból iszik errefelé, kérem szépen.

Nem, nem kell megbotránkozni, mert itt nem cuppannak rá az üveg szájára, sőt a pohár szélére sem az emberek (üdítő és víz esetéről beszélek a sört, bort, pálinkát nem tudom, hogy isszák).

 forrás: /img2.photographersdirect.com/

Kinyitják szájukat, nyakukat kicsit hátradöntik és öntenek, pont úgy mint mi, csak éppen nem érinti a szájukat a pohár vagy az üveg és nyelnek.

Ezért van lehetőség arra, hogy egy pohárból igyon mindenki. Először fura volt látni, de végül is mi a baj vele? Semmi. Merít, dönt, önt, nyel és visszateszi a poharat és a következő használhatja megint. Inkább örülni kell annak, hogy van lehetőség vízhez jutni a nagy melegben.

Mi próbáltunk így inni, nem egyszerű. Voltak már nálunk szerelők, akiknek adtunk vizet, ők is pont így ittak a pohárból gondolkoztam azon, hogy elmossam-e utánuk a poharat, csak felesleges mosószerfogyasztás :)

Lakhsmi is ivott már párszor főzés közben, és ő is így belelöttyinti a szájába a vizet. :)

Azért is fura, amikor a plakátokon meg a tévében a reklámok egészen másféle technikát mutatnak az üvegből ivásra…

 

T.Olvasó, te hogy iszol az üvegből/pohárból?

Egy indiai és egy nem indiai így:

Nicole Kidman így:

Remélem, a bejegyzés megjelenésekor a videók még megtalálhatók lesznek. Amennyiben nem indul el, kétszer kell kattintani és a youtube oldalon megnyílik (remélhetőleg).

Önjáró bejegyzés, ha visszatértünk a kirándulásra a hozzászólásokat is megválaszoljuk. JÓ gyakorlást és várom a videókat, fotókat az új ivási módszerről!!! :)

Mi ez?

Az igazság az, hogy annyi mindennel találkozunk itt messziföldön, amivel otthon (Európában) meg nem. Illetve elképzelhető, hogy találkozunk csak nem vesszük észre, nem figyelünk fel rá és leginkább nem vesszük meg és ezért meg sem kóstoljuk.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy némely ismeretlen zöldség/gyümölcs/akármi már teljesen megszokott és bejáratott falat nálunk. Ezért nem is kerül bemutatásra itt.

De ma találtunk 2 csudi valamit, amiből most az egyiket megmutatom , a másik is jön hamarosan.

Kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok, mi is ez?

Lehet, hogy csak nekünk újdonság az a valami, aminek alapvetően semmi íze nincs (kicsit a kókuszvíz ízére hasonlított). Megpucolás után zselés állaga és tejüvegszerű színe van.

 

És itt van pár fotó, tessék tippelni és a megfejtésért fel tudok ajánlani valamit (képeslap, homok a Bengál-öböl tengerpartjáról, 2 csepp tengervíz vagy stb…)

 

 

Tudtad? – XII.

Bindi..

Na, erről szerettem volna írni valami érdekeset, de ááááááá akárkit megkérdeztem a környezetemben, azoktól teljesen mást hallottam. Azt meg képtelen voltam összerakni…

A bindi, vagyis a pont hagyományosan a házasság jelképe.

Azt is hallottam, hogy a foglaltság jelét is mutatja. Szóval kislányokon is látható, akiket már szülei eladtak, eljegyeztek.

Meg persze egyre több fiatalon látni, mert divat hordani.

A bindi a hagyományok szerint a házas hindu nők homlokának közepén, a szemöldökökhöz közel, az ún. hatodik csakra helyén elhelyezett festett piros pont (alapanyaga az ún. szindur por). Fekete változata a hajadon lányok homlokát díszíti. Hitük szerint a bindi amellett, hogy családi állapotukat jelzi, távol tartja viselőjétől a gonosz szellemeket is.

Forrás: geographic.hu

Tamil Naduban nagyon sok emberen látjuk. Férfiakon, nőkön, fiatalokon. De egyszerűen képtelen voltam tőlük kideríteni, hogy miért is van rajtuk. Az egyik azt mondja, mert házas, a másik azt mondja, mert “GOD” miatt, a harmadik csak néz rám…aztán a többiek meg még annyit sem értenek a kérdésemből. :(

Kerala államban például a sofőr elmondta, hogy nincs hagyománya a pöttynek. Valóban nagyon kevés emberen láttunk. Igaz, Keralában elég sok keresztény van.

Szóval, én most teljesen össze vagyok zavarodva, hogy pontosan mi is ez, és miért is hordják. A neten is mindenfélét hordanak össze erről, és még akkor ott van az a Tilaka nevű jel is, amit a test 11 különböző pontjára is fel kell rajzolni, szóval az valami egészen más…

Nehéz, hogy mi nem beszéljük a helyi nyelvet, az itteniek angolja meg ugye olyan, mintha a saját nyelvükön beszélnének, és nem értik, hogy miért nem értjük, de mondjuk ők sem értik, amit kérdezünk.

Netről meg mindenki össze tudja olvasni, amit meg akar tudni erről a pöttyről.

 

Kapcsolódások:

Házassági szokások – Tudtad? – XI.

Freeweb.hu – érdekességek – bindi (HU)

Egy egészen hosszú leírás a bindiről – zona.hu  (HU)

Bindi – majd a wiki megmondja (EN)

Tilaka – majd a wiki megmondja (EN)

Más tollával

Egyik esküvőre sem jutottunk el a meghívások közül, ami májusban volt. Hát így jártunk :(

Sajo és Dóri azonban most volt egy igazi esküvőn is, amit én itt most megosztok a T. Olvasóval, tessék végigolvasni, mert nagyon érdekes és….

De erről többet nem mondhatok, el kell olvasni!

Egy igazi indiai esküvő

Tudtad? – XI.

Maradjunk még egy kicsit a házasságnál, ha már múltkor esküvőről beszéltünk.

Találtam egy könyvet, amiben azért megnyugtató információ volt, hogy a házasság 8 típusa között található egy olyan is, ami kölcsönös szerelmen alapul. A szülőknek nincs szerepe a házasság létrehozásában, sőt még a házasság előtti szex szeretkezés sincs tiltva.

..ez nem akadály a későbbi házasságra. Káma Szutra szerint ez az  ideális házasság. – részlet a könyvből

Mondjuk, arról nincs kimutatásom, hogy mennyi szerelemből köttetett házasságot tartanak nyilván. Ha csak azt nézem, hogy a héten megint hivatalosak lettünk volna egy esküvőre, ahol a vőlegény iskolázott (doktori végzettségű, legfelsőbb kaszthoz tartozó legény), de ez is elrendezett házasság volt(lett). Sőt, a fiatalember még munkáját is feladta és hamarosan Amerikába költöznek, hogy a feleség ott megkezdett karrierjét jobban lehessen építgetni.

Többek között a kölcsönös szerelem – házasságon kívül volt/van még olyan hogy;

-gyermekházasság, ami a lány 4 éves korától volt lehetséges,

-a lányt elrabolták, míg családtagjai aludtak,

-a feleség fiatalabb férjhez ment hozzá és míg az fel nem nőtt, addig a család többi tagját kellett “szolgálnia” az asszonynak.

 

Kapcsolódások:

Elrendezett házasság – Tudtad? X.

Álomképes

Nem, egyszerűen már otthon sem tudtam mindig hinni azoknak az óriásplakátoknak, amik a remek lakóparkokat reklámozták. Aztán valami,  a képekhez hasonló, csak felépült ott.

Amióta itt vagyunk messziföldön, azóta meg szinte naponta teszek fel olyan kérdéseket, amikre nem hiszem, hogy kapok hamarosan választ, de azért nem adom fel…

Na, nézzük csak, mi a hiszti tárgya:

Kedves T. Olvasó, itt van egy kép, a mi utcánkról ni:

(na,  jó hazudtam, nem egy, hanem rögtön 3 is, és további képeket már láttatok korábban a környékről is).

Aztán itt van pár kép, amilyen hamarosan lesz a mi utcánk…

Kattintás után, persze, mert minden jog fenntartva, szóval nem akarnám megszentségteleníteni a blogot lopott képekkel, de tessék csak megnézni! Katt ide!

Na, már most, én nagyon szemét vagyok, tudom, de egyszerűen elképzelni sem bírom, pedig elég nagy képzelőerőm van általában, hogy mikor is lesz a környék olyan, mint pl. itt ni: Katt ide!

Hogy miért? És akkor itt jönnek azok a kérdések, amire keresem ám a választ egy ideje.

Hova lesznek a kuckók, pléh lakások és bódék (alvóhelyek, üzletek)?

Hogyan lesz ilyen szép és zöld a terület?

Mennyi vízre lesz szükség?

Honnét lesz nyerve az a vízmennyiség?

Honnan nyernek annyi elektromosságot, hogy fedezni tudják a házhoz tartozó mindenség működését (a minap hallottam, hogy bejelentette a helyi kormány Chennai-on kívül napi 4 órára le akarják kapcsolni az áramszolgáltatást))??

Hova lesz az a töménytelen szemét, ami most mindent elfed? (láttunk építkezést, több réteg mélységig alapvetően alattunk az mind szemét)

És talán a legfontosabb kérdés: KIK LAKJÁK MAJD EZEKET A LAKÁSOKAT, ahol  mozgásérzékelős lámpák, kulcsnélküli, kártyás ajtók, videós kaputelefonok és sorolhatnám még a technikai csodákat, plusz medencék, jacuzzik és minden egyéb, ami csak egy kemény munkanap után felüdülést nyújthat a megfáradt dolgozónak!?!?!?!  (akik 150 pénzt keresnek naponta, azok biztos nem ide költöznek, de hova lesz az ő kis viskójuk?)

 

A mi apartmanunk 150 lakásos, ebből kb. 45-60, amiben laknak is, tehát még ide is jöhetnek jó sokan. A most épülő (csak az utcánkról beszélek és csak arról a párról, aminek az újságban találtam a hirdetését) házak iszonyat mennyiségben fogadnak be lakókat. Az egyik 18 emeletes, ok, a másik csak 4 vagy 6.

Erre tényleg kíváncsi vagyok! És nem rosszindulatból, de az újonnan épülő lakóparkok látványtervét elnézve itt hamarosan egy csudi, csudi élhető, kényelmi világ lesz. Az út szélén semmi szemét, semmi bódéviskó, semmi szenttehén, semmi nagydolgát végző bácsi-néni…

De szép álomvilág ez! És tudom, álmodozni jó dolog, de egyszerűen képtelen vagyok ezt elképzelni…

Forrás:chennai.olx.in

Kapcsolódások:

Gold City lakópark

Savithanjali lakópark

LT edenpark lakópark

Etastar lakópark

 

Serital

Nem tudom, honnét is vettük, hogy itt nem isznak az emberek, de valamiért az a kép élt bennünk, hogy nem nagyon alkoholizálnak. Pedig de! Csak valahogy nem úgy, ahogy mondjuk a ködösben megszoktam, vagy ahogy otthon láttam.

Lehet, hogy azért gondoltuk ezt, mert a városban az élelmiszerboltokban nem találni alkoholt a polcokon, vagy legalábbis nem vettük észre, de az is lehet, hogy nem ismerjük a titkos jelszót.

Az italboltok pedig elég rendesen el vannak dugva.

A külföldiek kedvelt boltjaiban is nagyjából alkoholmentes sört lehet csak kapni. A sima boltokban, ahova a helyiek járnak, ott nincs még alkoholmentes se, vagy csak nem találtam

Közel 1 hónapos indiai élet után jöttem rá, hogy sert, bort és egyéb mérget az erre a célra elkülönített, ráccsal jól védett üzletből lehet beszerezni. Nem volt egyszerű a nagy melegben egy kis seritalhoz jutni, de megoldottuk és már ismerjük a dörgést :)

A háztól nem messze is találtunk egy kiskocsmát, ahonnét beszerezhetjük a napi betevőnket.

Na jó, továbbra sem lettünk alkoholisták, mert március 19-e óta kb. 5 üveg sört vettünk és ittunk meg ketten összesen,de azért jó tudni, hol lehet kapni seritalt, ebben a nagy melegben :)

 

A nyelvezet

Kezdjük azt gyanítani, hogy néhányan nem is veszik észre, hogy az angol, amit használnak a mindennapokban, a mondataikban, az angol.

Most nem viccelek!

Ugye, írtam arról a múltkor, hogy mennyire sok angol szó van jelen a beszédben. És most kezdjük azt gondolni, hogy sokan ezt tamilnak vagy legalábbis saját nyelvnek hiszik.

Történt, hogy odaállt elém egy kislány a parton és lelkesen beszélgetni kezdtünk. Megörültem neki, hogy tud angolul, kicsit én is, szóval lesz ebből valami 5 perces csacsogó-barátság.

Valahogy így zajlott le:

-szia, hogy vagy, hogy hívnak?

-szia, köszönöm jól, timinek, és te hogy vagy? mi a neved?

-jól köszönöm és…na, ezt nem értettem, ezt nem angolul mondta hehehe

-már szünet van az iskolátokban? – kérdeztem

-igen, nyári szünet van

-van testvéred?

-van – mondta kurtán

-idősebb vagy fiatalabb?

-egy idősebb és egy fiatalabb

-mennyi idősek? – kérdeztem

-6 és 14 aztán mondta és mondta és mondta….

Na, de ezt már egyáltalán nem értettem. És ő is csak nézett rám furán, hogy miért nem értem, ha az előbb értettem, amit mondott.

Tib is jött, hogy mi a fura fejtartásomnak az oka? Már teljesen a kislány szájában volt a fülem, de nem értettem. NEM ÉRTETTEM!!

Aztán Tib megnyugtatott, persze, hogy nem értettük, mert nem angolul beszélt.

Bakker, ilyenek vannak itt.

Az, hogy odafutnak és közlik, hogy szia, hogy vagy – ez valami alapnyelvkincs lehet, de onnét kezdve azt hiszem nem tudatosan használják az angolt.

Tegnap is sétáltunk egyet a ház körül. Egy kisfiú kiabált a testvéréhez valamit, amit nem értettünk, majd annyit mondott:

-ez lesz az utolsó kör

és utána megint nem értettük…

Akkor kezdtem rájönni, hogy ez lehet a felállás, nincsenek tudatában annak, hogy ők angolul beszélnek (félig).

Mert a szia, hogy vagy, köszi, bocsánat, kérem, hölgyem, uram, ígéret,  és sorolhatnám szavak alapnyelvkincsnek mondhatók, csak kérdés, hogy melyiknek…